A 《难得糊涂》 (nándé hútú) kalligráfia kétségtelenül a qing-kori kalligráfus és hivatalnok Zheng Banqiao (郑板桥 1693–1765 eredeti nevén Zheng Xie 郑燮) egyik legismertebb alkotása. Fordítása lehet a "nehéz összezavarodni", "zavartnak lenni nehéz", de lehet akár a "ritka alkalom, hogy összezavarodjunk" is. Jelentése azonban nagyon mély, a hagyományos kínai filozófiában gyökerező igen magas életbölcsesség, mely egyben paradoxon is.
这幅书法无疑是清代书法家、官员郑板桥（郑板桥，1693-1765 年，原名郑燮）最著名的作品之一。这是意义很深，也是一个悖论——植根于中国传统哲学的极高的人生智慧。
Amikor Zheng Banqiao 1751-ben megírta ezt, egy (magyarázó) utóiratot is hozzáfűzött, mely így hangzik:
聪明难，糊塗难，由聪明而转入糊塗更难，放一著，退一步，当下心安，非图后来福报也。 Okosnak lenni nem könnyű. De zavarosnak lenni is nehéz. Ha elkezdesz okos lenni, még nehezebb összezavarodni. Engedd el! Lépj egyet vissza! A jelenlegi nyugalmad abból áll, hogy nem tervezel jövőbeli haszonra 乾隆辛未秋九月十九日 I Zheng Banqiao (鄭板橋 1693–1765), Qianlong uralkodása Xinweiqiu időszakában (1751. szeptember 19.)
Visszagondolva az elmúlt évtizedekre, gyakran láttam Kínában a falakon a "难得糊涂" kalligráfiát és hallottam ezt a kifejezést különféle helyzetekben. Bailin -ben egy kősztéléről az ősi pacskolásos technikával készíthettem el a sajátomat, amely Zheng Mester hiteles és pontos másolata. Wohoo!
回顾过去的几十年，我经常在中国的墙上看到“难得糊悂”的字样，并在各种场合听到过这句话。在西安碑林，我可以用古老的涂抹技术从石碑上制作我的，这是郑大师的正宗复制品！
E rövid írásomban a 《难得糊涂》 eredetét és jelentését mutatom be és azt, hogy miért tartják ezt erénynek a kínai társadalomban.
在这篇短文中，我将介绍 《难得糊涂》 的起源和含义，以及为什么它在中国社会被认为是一种美德。
Azt mondják, a laizhou-i Wenfeng-hegyen írták. Laizhou Weixian-megye északnyugati részén található, mögötte tenger húzódik. A város délkeleti részén magasodik a Yunfeng-hegy, melyen sok sztélé (kőoszlop) áll a korábbi dinasztiák korából. Ezeket szemlélve az írástudók és irodalmárok értékelik a kalligráfia művészetét, de egyben remek út a Tavasz-hegy meglátogatásához. Az egyik évben Zheng Banqiao különleges utat tett a Yunfeng-hegyre, hogy meglátogassa a Zheng Wengong sztélét. Mivel sokág időzőtt itt, a hegyen maradt és egy szerény, nádfedeles kunyhóban töltötte az estéit. E kunyhó tulajdonosa egy megnyerő modorú öregember volt, aki magát "zavart öregnek" (糊涂老人) nevezte. Emelkedett stílusú és ékesen beszélő ember volt, szobájában egy dörzskő állt, finom és jól faragott, mely akkora volt, mint egy négyzet alakú asztal. Amikor Banqiao megpillantotta azonnal felkiáltott: "Ez egy szemfelnyitó!" (大开眼界). Amikor az öreg meghallotta, hogy Zheng a megye bírája, ráadásul híres kalligráfus és festő, megkérte, hogy írjon egy feliratot a dörzskővének hátuljára. Zheng érezte, hogy az öregnek mély tapasztalatai vannak, ezért az alábbi négy írásjelet írta fel: 难得糊涂 (nándé hútú) azaz „nehéz összezavardni”, majd a "Kangxi Tudós" "Yongzheng által előléptetve" és "Qianlong Jinshi” pecséteinek lenyomatát helyezte a kalligráfia mellé.
据说，“难得糊涂” 这四个字是在莱州的文峰山写的。莱州在潍县西北，背临大海，城的东南有云峰山，山上有很多历代的碑刻，是文人雅士赏玩书法、游历春山的好去处。 有一年，郑板桥专程去云峰山观摩 “郑文公碑”，因为在山上盘桓太久了，不得已借宿在山间的一间茅屋里。茅屋的主人是一个儒雅老翁，自称是 “糊涂老人”。仙风道骨，出语不俗，在他的室中，有一个方桌面般大小的砚台，石质细腻，缕刻精良，板桥一观之下，大呼 “大开眼界”。 郑板桥通了名，老人一听是本县县令，又是书画名家，就请郑板桥题字，以便镌于砚背。郑板桥知道老人必有来历，便题了“难得糊涂”四个字，用了 "康熙秀才雍正举人乾隆进士" 的印。
A dörzskő túl nagy volt, így maradt hely a szavak írásához. Ezért az öreg egy utóiratot írt Zheng kalligráfiája mellé, melyet boldogan jegyezett fel: "Nehéz szép követ szerezni, kemény követ még nehezebb, és még nehezebb a szép követ kemény kővé alakítani; belül szép, de kívül kemény, a vidéki kunyhóban van elrejtve, és nem léphet be a gazdagság ajtaján". Az írás után az öreg pecsétet is használt. Banqiao rájuk pillantott, a pecséten a következő szavak voltak: "első a kórházi vizsgán, második helyezett a tartományi vizsgán, harmadik helyezett az udvari vizsgán." Banqiao megdöbbent, mert egyértelművé vált, hogy az öreg egy tapasztalt nyugdíjas tisztviselő. Látva, hogy még mindig vannak helyek a kövön, ecsetet ragadott és hozzátette: "Okosnak lenni nem könnyű. De zavarosnak lenni is nehéz. Ha elkezdesz okos lenni, még nehezebb zavarodssá válni. Engedd el! Lépj egyet vissza! A jelenlegi nyugalmad, hogy nem tervezel jövőbeli haszonra". Amikor az öreg meglátta, nem tudta abbahagyni a nevetést. Mi pedig máig őizzük ezt a négy írásjegyet a felirattal és az utóirattal együtt, Zheng Mester örökségeként.
但这块砚石实在太大了，字写完尚有余地，老先生应当写一段跋语。老人欣然写了 "得美石难，得顽石尤难，由美石而转顽石更难。美于中，顽于外，藏野人之庐，不入富贵之门也。" 写完老人也用了一方印。板桥一看，印上的字是“院试第一乡试第二殿试第三”。板桥大惊，知道是一位退隐的官员。当下见石砚上还有空隙，就又补了一句“聪明难，糊涂尤难，由聪明而转糊涂更难。放一着，退一步，当下安心，非图后来福报也。” 老人见了，大笑不止。 我至今仍将这四个字与题跋、跋文一起作为鄭板橋先生的遗产保存下来。
Zheng Banqiao műve híres kalligráfiai munka, mely írásjegyei nagyon jellegzetes módon íródtak. Például a "nehéz" (难) írásjegyet nem négyzet alakúra írta (mint a közönséges szabályos stílus), hanem ábrázolta azt, mint egy festményt. Bár ez a négy írásjegy a kalligráfiához megfelelő ecsettel íródott, a vonások közötti térbeli kapcsolat inkább festményszerű, ami eltér az általános formai és szisztematikus kalligráfiai munkáktól. Nem nyomtatott-, nem kurzív-, vagy fűírás stílusú, hanem kalligráfia és festészeti stílus finom elegye.
郑板桥的书法《难得糊涂》是一幅有名的书法作品，这几个字写得非常有特点。例如，这个“难”字，它没有像一般的正楷一样写得方方正正，而是写得像一幅画，这4个字虽然是用毛笔按书法的笔法来写的，但是笔画和笔画之间的空间关系却更像是设计出来的，或像画上去的，和一般正规的、成体系的书法作品是不一样的，它既不是正楷，也不是草书，更不是行书，而是一种书画体
Mert Zheng Banqiao festő volt. Kalligráfiája jobban hangsúlyozza a festészet jellegét. Az ókori Kínában a kalligráfiát és a festészetet nem különítették el különböző irányzatokra vagy stílusokra. Úgy mondták (a mai általános kalligráfusokkal és festőkkel ellentétben), hogy a "a kalligráfia és a festészet azonos eredetű" (书画同源). Ez persze összefügg azzal is, hogy a mai tanulmányaink specializálódtak, mélyen részletezettek. A régi korokban a művészek ecsettel rajzoltak, festőképzésük gyakran kalligráfiával kezdődött, ezért láthatod, hogy Zheng Banqiao munkája olyan kalligráfia, amely ötvözi a kalligráfiát és a festészettel.
其实郑板桥本人也是一位画家，所以他的字更强调画意。中国古时候书画是不分家的，叫作 "书画同源",不同于今天的书法家和画家，当然这与当代社会大家学的东西和从事的职业分得太细也有关系。古时候的人是用毛笔画画的，他们的绘画训练往往是从书法开始的，所以，我们现在看到郑板桥的这幅《难得糊涂》是“书画同体”的书法。
De miért olyan népszerű Zheng Banqiao ezen munkája a kortárs emberek körében?
为什么郑板桥这幅《难得糊涂》的书法作品会如此受当代人的欢迎呢？
Mindenek előtt, Zheng Banqiao kézírása nagyon szép, akár mint egy festmény. Természetes, még talán egy kicsit hétköznapi is, akaratlanul új esztétikai koncepciót-, egyfajta természeti szépséget, képi szépséget és egyfajta hétköznapi szépséget teremt.
首先，郑板桥的字写得非常好看，像画一样，显得很自然，甚至有些散漫，不经意间创造了一种新的美学观念，是一种自然美，一种画意美和一种散淡之美。
Aztán, ez a négy írásjegy által kifejezett jelentés mély és különleges. A Mester írt néhány kis írásjegyet (utóirat) a négy nagy írásjegy alá, melyek e mű magyarázataként is szolgálnak. Azt írta: "Nehéz okosnak lenni, nehéz megzavarodni, és még nehezebb okosból zavarttá válni" (聪明难、糊涂难，由聪明而转入糊涂更难。). Igaz, hogy nem könnyű az embernek a tanulás és fejlődés útján okossá válni, de miért mondja, hogy zavarodottá válni is nehéz?
其次，就与这4个字所表达的含义有关。郑板桥在“难得糊涂”4个大字的下面还写了几行小字，这几行小字就是对“难得糊涂”的解释。他写道： "聪明难、糊涂难，由聪明而转入糊涂更难。" 这句话的意思就是说一个人通过学习、成长变得聪明其实是不容易的，但是他在这里又说糊涂也难是为什么呢？
Ez azért van így, mert a (~tanult v. bölcs) emberek el akarják rejteni az összes tanult készségüket, nem akarják megmutatni. Úgy kívánnak látszódni, mintha (kívülről nézve) középszerűek lennének. Valójában nagyon nehéz okosból zavarttá válni. Zheng Mester így folytatta: "Engedd el! lépj hátra és érezd jól magad most, ne a jövőbeli hasznok kedvéért." (放一着，退一步，当下心安，非图后来福报也。)
是因为人们要将学到的各种本事都隐藏起来，不外露，外表还要装得很平庸，这其实是很困难的，所以说由聪明而转入糊涂更难。然后，他接着写道： "放一着，退一步，当下心安，非图后来福报也。"
"Lépj hátra és érezd jól magad most" (退一步，当下心安) összhangban van egy régi kínai mondással: "lépj hátra, és nyugodtabban fogod érezni magad" (退后一步自然宽). Vagyis, vannak helyzetek, pillanatok, amikor nem lehetsz túlságosan megszállott valamivel kapcsolatban. Ha "megszállottságba" hajszolod magad valamivel kapcsolatban, és nem tudsz ebből az állapotból kiszabadulni, akkor a legjobb tanács, hogy "lépj egy lépést hátra, és természetesen nyugodtabbnak fogod érezni magad" (退后一步自然宽).
郑板桥讲的 “退一步，当下心安”，讲的就是中国的一句古话的道理，叫作 “退后一步自然宽”。就是说有时候，人不能够太执着于某种东西，如果太想得到，或者说对某件东西陷入了不可自拔的“执念”（偏执的念想）状态，他反而得不到，所以说 "退后一步自然宽"。
A mai társadalomban a "nándé hútú" különösen az idősebbek és sok (élet)tapasztalattal rendelkezők körében népszerű. Úgy hiszem, ez egy pszichológiai szükséglet a mai társadalomban. Sok ember keresi az ideális életet, gazdagságát vagy hírnevét, de ezek a vágyak végtelenek, ha túlságosan bátran követik őket. Amit Zheng Banqiao mondott a zavarodottságról, az valójában egy társadalmi elv: tégy úgy, mintha valami nem tetszene, vagy tégy úgy, mintha nem vennéd észre valaminek a hasznosságát. Így nem fogod mindenáron üldözni annak elérését. Ezzel az emberek közötti "tér" nyugodt és harmonikus lesz.
在当今社会，"难得糊涂" 特别受到那些年纪比较大、有很多人生阅历的人的喜爱。我认为因为这是当下社会的一种心理需求，有很多人去追求自己的理想生活，或者追求财富，追求名誉，这些欲望都是无止境的，如果太过勇猛地去追求，就会影响到别人。郑板桥讲的难得糊涂其实也是一个社会道理，也就是说假装不喜欢，或者假装没有认识到某个东西的用处，也就不去追求了，如此一来，人与人之间的空间就是宽松和谐的。
Egyedi stílus, egy gondolat - 在书法上独创一格的心意
Zheng Banqiao saját "hat és fél pontos kalligráfiának" (六分半书) nevezett stílust hozott létre, amely pecsétírásból, hivatalos írásból, szabályos írásból és kurzív írásból állt, melyhez Zheng hozzáadta az orchidea és bambusz ecsetfestési technikáit így pedig létrejött a "Banqiao stílusú" kalligráfia (板桥体书). A megjelenése olykor könnyű, olykor vastag, a vonások szilárdak, de nem zsúfoltak, lendületesek, mégis bájosak. Egyszerűek, fenségesek, elegánsak és kecsesek. Az egyes karakterekhez használt vonások változatosak, és könnyen használható az ősi stílus, a vonások élénkek és szabadok, a betűtípus enyhén lapos, és minden karakternél gyakran van egy-két vonás kiemelve. Az elrendezés ferde és ferde, a főnarratíva sűrűsége pedig nagyon ügyesen és egyedien van közbeiktatva. Összességében Zheng stílus úgy néz ki, mint az kőburkolat az úton, ezért is nevezik "Kőburkolatú utca stílusnak". Valaki egyszer dícsérte a Mester munkáját: "A szavakat Banqiaóban írni olyan, mint orchideát festeni, hullámos, különös és kecses; a Banqiao-ban festett orchideák olyanok, mint a kalligráfia és a gyönyörű levelek és ritka virágok megmutatják szépségüket."
郑板桥创造了一种以篆、隶、楷、草四体相参，加入兰竹笔意的 “六分半书”，又叫 "板桥体"书。 这种书体墨色有淡有浓，笔画结实而不壅塞，遒劲而多妩媚，朴茂劲拔，奇秀雅逸；单字用笔多变，好用古体；行款活泼自由，字体略扁，往往每字突出一两笔，布局歪歪斜斜，正叙疏密穿插得十分灵巧别致。从总体上看去，这种书体犹如马路上铺的石子，所以又被称作“乱石铺街体”。有人曾称赞道：“板桥 作字如写兰，波磔奇古形翩翩；板桥写兰如作字，秀叶疏花见姿致。”。
A "nándé hútú" olyan gondolatot közvetít, amely meglehetősen idegen a nyugati kultúrától, Kínában mégis kulcsfontosságú a sikerhez számos helyzetben. Kifejezi a "stratégiai zavarodottság művészetét" (难得艺术) is, mely azt a bölcsességet testesíti meg, hogy mély tudás és ismeret birtokában mégis lehet szándékosan tudatlannak tűnni, a harmónia és a béke megőrzése érdekében elengedve-, szemet hunyva valami felett. A kapcsolatokat és a társadalmi egyensúlyt értékelő kultúrában (amilyen a kínai is) ez a fogalom jelentős szerepet játszik a bonyolult interperszonális dinamikákban való eligazodásban.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Zheng Banqiao csupán tanácsot ad arra vonatkozóan, hogyan lehet békére lelni. Egyértelműen azt mondja, hogy "Engedd el! Lépj egyet vissza! a vélt-, jövőbeli siker és nyereség elérésére való folyamatos törekvés helyett. Mert ezzel az ember nincs a jelenben. Azonban az elengedést nem szabad a "feladás" vagy "elhagyás" módjaként értelmezni. Egyet visszalépő, távolságot tartó (de nem teljesen elszakadó) viszony kialakítása a dolgokkal fontos, különösen olyan helyzetekben, melyek konfliktusok-, erkölcsi dilemmák és a tehetetlenség érzését hozzák felszínre. A tudat legfontosabb képessége az elengedés. Egyikkedvenc íróm, Lin Yutang (林語堂) így fogalmazza meg:
「除了把事情做好的崇高藝術，還有把事情擱下不做的崇高藝術。人生的智慧在於剔除沒有必要的事物。」 "A dolgok elvégzésének nemes művészete mellett létezik a dolgok elvégzetlenül hagyásának nemes művészete is. Az élet bölcsessége magában foglalja a fölösleges dolgoktól való megszabadulást".
Hiszen e bölcsesség alkalmazásával az ember megszerezheti a nyugalmat, ha átmenetileg is. Azonban egy alapvető követelménynek teljesülnie kell: le kell mondani az elvárásokhoz való feltétlen ragaszkodásról és a jövőbeli vágyott haszon megszerésének tervéről. Mert a távolságtartás mellett a dolgok mégsem történnek csak úgy, természetes módon, az igazi belső nyugalom elérhetetlen.
A "nándé hútú" jelentésének magyarázatára leggyakrabban használt életszemlélet a "大智若愚" (da zhi ruo yu), azaz "a legmagasabb bölcsesség bolondságnak tűnik". Olyan személyre utal, aki bölcs és tehetséges, de kívülről nézve ostobának tűnik. Olyan bölcs ember metaforája, aki rendkívül jól képzett de nem mutatja ki az élességét. A kínai szemléletben az igazi bölcs az, aki a természeténél fogva összhangban él az állandóan változó jelenségekkel ahelyett, hogy a pusztán konvencionális és a nem abszolút igazsággal azonosulna. Ezzel közelebb áll a hétköznapi értelemben venn zavarodottsághoz, mint a relatív tudást felhalmozó és azt használó emberhez. Megjegyzem, hogy a "da zhi ruo yu" egy idióma, amely Song-dinasztiában Su Shi (苏轼) "Gratulálunk Ouyang mesternek szolgálatának megkezdéséhez" 《贺欧阳少师致仕启》 című művéből származik.
Ez az attitűd vagy a jelenségekhez való viszony azonban nem ostoba, de nem is helyettesíti-, vagy váltja fel az okosságot. Inkább bölcsesség, amely felülmúlja azt a (tanult) tudást, amelyet az ember felhalmozott és amely miatt "okos" lett. Ez a fajta "zavart attitűd" leginkább a megvilágosodás állapotához (明, ming) közelít, az ember tudatának valódi, "üres" természetére-, az univerzum "olyanságára", amelyet nem lehet szavakkal kifejezni, magyarázni, értelmileg felfogni. Amely felülmúlja a világi bánatokat anélkül, hogy teljesen elszakadna attól. Ennek a lelkiállapotnak a metaforája megtalálható Zhuangzi 《庄子》 első fejezetében "逍遥游" (xiaoyao you), a "vándorlás zavartalan könnyedségben", ahol a szerző úgy véli, hogy csak az "én" és a "világ" közötti határok meghaladásával, az önzetlenség-, az érdemtelenség és a névtelenség állapotába jutva lehet "szabadon vándorolni". A zavarodottság ezen birodalmát pedig nyilvánvalóan nagyon nehéz megszerezni (难得 nande).
De hoztam egy másik "nándé hútú" -hoz kapcsolódó kifejezést is. Ez megfelelően rámutat e "zavarodottság" és az "okosság" közötti ellentétre: "聪明一世, 糊涂一时", (cong ming yi shi, hutu yi shi), szó szerint lefordítva: „okos egy egész életen át, egy pillanatra összezavarodott". Ebben a kínai mondásban az fogalmazódik meg, hogy néha még a valóban okos ember is - bár nem szándékosan - ostoba módon cselekszik. Még a legokosabb ember is zavart önmagában, de ez nem jelent problémát, mert soha nem fog belezavarodni az igazán fontos dolgokba. Bölcs az, aki érzi, hogyan használja tudását a megfelelő módon, mikor fedje fel vagy mikor ne fedje fel azt. Tisztában van sajtát tökéletlenségével, ezért képességeit és tudását tekintve mindig szerény. Nem teszi közzé, ha nem szükséges. Így az emberek nem lesznek féltékenyek és nem okoznak kárt sem maguknak sem másoknak.
A saját okosságunk áldozatává válásának lehetősége jelenik meg ebben a kínai mondásban, mely az okosság és a "zavarodottság" dialektikáját is jól illusztrálja "聪明反被聪明误" (cong ming fan bei cong ming wu<). Ezt úgy fordíthatom, hogy "az okosság túlszárnyalhatja önmagát", mely támogatja azt a gondolatot, hogy ne legyünk "túl okosak", vagy legalábbis ne vakon és bármikor. Egy okos ember buzgalma okán saját találékonyságának áldozatává válhat. Más szóval, ha nem használod "okosan" a tudásod és tapasztalataid, az bizony problémákat okoz. Nagyon gyakran a szerény hozzáállás optimálisan járul hozzá a belső lelki békéhez (amit a bölcs tesz, akár mint a bolond)
A fenti három kínai mondásból következik, hogy nem létezhet igazi-, magas szintű "zavarodottság" anélkül, hogy az ne a bölcsességből származna. Nem lehetséges jótékony nyugalom némi zavarosság nélkül. Egy bölcs ember olyan lehet akár, mint egy bolond, és nem él vissza az eszével; "A nagy bölcsesség bolondságnak tűnik", ha pedig néhány írásjelet lecserélek, akkor "a nagy okosságnak tűnik, mint a zavarodottság "大聪明若糊涂" (da cong ming ruo hutu).
A filozófiai ideálok mellett a "nándé hútú" -nak van már modern megközelítése is.
除了哲学理想之外，《难得糊涂》 有现代的方法。
Több mint 250 év elteltével úgy tűnik, ez az ősi szellemi eszmény átadta a helyét a pragmatikus, inkább instrumentális értelmezésnek. Több évtizednyi gyakorlás és tapasztalat okán azt mondhatom, hogy a kínai társadalomban e mondás népszerű stratégiává válik a stressz és a csalódás kezelésében. Érdekes a hutu "糊涂" fogalom jelenlegi népszerűsége, beleértve a mai kínai társadalomban az úgynevezett hutuxue "糊涂学" (cca "az összezavarás művészete") szemlélet térhódítását.
250 多年后，这种古老的精神理想似乎已经让位于一种务实的、相当工具化的解释。凭借几十年的实践和经验，我可以说，在中国社会，这句话正在成为一种流行的应对压力和失望的策略。 当前 “糊涂” 概念的流行很有趣，包括所谓的 “糊涂学”（即“混乱的艺术”）方法在当今中国社会的传播。
A filozófiai gondolatokat manapság könnyebben magyarázzuk, mely a legtöbbször felületességhez vezet. Ez a helyzet például a "zavartalan könnyedségben vándorol" taoista spirituális eszmény tekintetében is. Néhány népszerű nyelvi változata "a dolgokat filozófiailag venni” (xiangdekai 想得开) és a "természetesnek és féktelennek lenni" (xiaosa, 潇洒) kifejezésuek, mindkettő nagyon gyakori a mai köznyelvben. A "nándé hútú" mára leginkább olyan "bölcsességként" értelmezett, amely arra ösztönzi az embert, hogy (soha) ne vegye túl komolyan a dolgokat (jiaozhen 较真), ne tervezzen túl sokat és ne törődjön túl sokat semmivel (jijiao 计较). Ennek a megközelítésnek az alapja Zheng Banqiao művének utóiratának utolsó része: "...jelenlegi nyugalmad abból áll, hogy nem tervezel jövőbeli haszonra." Helyette lazán kell venni és "összezavarodni" („hunguoqu”, 混过去). Ez felületesség. Ez a felszínességet tovább erősíti az is, hogy ugyanazon filozófiai gondolatok kifejezésére köznapi nyelvezetet használunk, mely valahogy megfosztja az eszméket mély filozófiai jelentésüktől. Ennek ellenére a cél továbbra is a gondtalan és harmonikus lelkiállapot.
哲学思想现在更容易解释，但这常常导致肤浅。[... ...]
A "nándé hútú" bölcsessége a jobb anyagi és szellemi jólét stratégiájaként való felhasználása természetesen értékes tanács, de hogyan valósítható meg ez konkrétan?
利用 《难得糊涂》 的智慧作为改和精神福祉的策略当然是有价值的建议，但如何具体实施呢？
A "zavarodottság bölcsességének" alkalmazásával kapcsolatban sok forrás említi az "egyik szem nyitva, a másik behunyva" ("zheng yi zhi yan, bi yi zhi yan", 睁一只眼闭一只眼) mondást, más szóval: "hallani és látni úgy, mintha semmiről sem tudnál". Ezt a fajta színlelt zavarodottságot (zhuang hutu 装糊涂) szándékosan használjuk a békesség vagy harmónia megőrzésére. Nem?
A végső cél mindig a belső béke és nyugalom elérésére és megtartására irányul, amikor csalódottság, aggodalom és harag érzésével kell szembenézni. A "nándé hútú" filozófiája a mentális kiegyensúlyozottság megőrzésének módja, ezáltal a jó általános egészség megőrzése (yangshengfa 养生法). A legszembetűnőbb azonban e magyarázatokban az, hogy "az összezavarodottság művészetét" úgy mutatják be, mint a konfliktuskerüléssel való megküzdési stratégiát, nem pedig a magas spirituális lelkiállapot elérését. Vagyis a "visszalépés" és az "elengedés" negatív módjaként, amelyet bárki alkalmazhat, aki lelki békére vágyik, akármilyen okos vagy hülye legyen is. E tekintetben a "nándé hútú" népszerű értelmezéseinek többsége passzív életfilozófiát sugall az egyik szem becsukásával, és a zavartság tettetésével, mely távol tarthatja a nyomást és a stresszt.
A nándé hútú -t magyarázó kifejezések az ókori kínai filozófiában, pontosabban a bölcs bolondságáról alkotott taoista eszményében gyökereznek. Ezt a bölcs zavarodottság állapotát valóban rendkívül nehéz megvalósítani, ahogy Zheng Banqiao helyesen megjegyezte.
解释 《难得糊涂》 的表达方式植根于中国古代哲学，更准确地说，植根于道家圣人愚昧的理想。这种理智混乱的境界，确实是极难达到的，郑板桥说得很对。
De e mély filozófiai konnotáció mára sokat veszített mélységéből.
但这种深刻的哲学内涵在今天已经失去了很多深度。
Sok újraértelmezése olyan pragmatikus és passzív életszemléletet sugall, amelyet az ember saját kényelmének megfelelően alakíthat. A bölcsesség ezen "átalakítása" felületes megértést eredményez, beleértve a kalligráfia magyarázó utóiratának általános tudatlanságát is. Általában nem ritka, hogy a mély tartalommal bíró mondásokat egyszerűen átfogalmazzák, eljutva az ún. kollektív bölcsesség népszerűsítéséhez. Szinte elkerülhetetlen, hogy a népszerűsítés során ezek elveszítsék mély filozófiai jelentésüket.
它的许多重新解释表明了一种务实和被动的人生观，人们可以根据自己的方便来塑造这种人生观。这种智慧的“转变”导致了肤浅的认识，包括对书法后记的普遍无知。 一般来说，将内容深刻的句子进行简单的释义，达到所谓的弘扬集体智慧的情况并不少见。 它们在普及过程中几乎不可避免地失去了深刻的哲学意义。
Számomra úgy tűnik, mintha a népszerű értelmezésekben megfogalmazott életfilozófia nagymértékben megfeledkezett volna a mondás két legfontosabb írásjeléről, a "nande" -ról (nehéz). Amint azt hisszük sok népszerű könyvben és a mondás használatáról szóló vitákban "zavarosnak lenni művészete" gyakorlása nem lehet túl nehéz.
在我看来，通俗解读所表达的人生哲学， 很大程度上忘记了“难得” 这句话中最重要的两个标点符号。正如我们相信许多流行书籍和关于这句话的用法的讨论一样，练习 @糊涂艺术" 应该不会太困难。
De.
Az. [但它是。]
一枝一叶总关情 Minden ág és levél magában hordozza az érzelmek nyomát